Egy nyugati szem számára könnyen félreérthetőek azok a félelmetes külsejű, lángnyelvektől övezett, gyakran nagy tépőfogakkal és vágószerszámokkal felfegyverzett alakok, akiket védelmezőknek neveznek. Izgalmas és félelmet keltő kinézetük ellenére minden olyan védelmező, akinek a homlokán függőleges bölcsességszem van a megvilágosodott tudat kvalitásait fejezi ki, és teljesen mentes a zavaró, negatív érzelmektől. Ez azt jelenti, hogy akár egy orvos, minden harag nélkül, az együttérzéstől vezérelve képesek mások javát szolgáló beavatkozásokra.
A meditáció laboratóriumszerűen védett körülményei között a gyakorló viszonylag könnyen szert tehet boldog, felszabadító, megvilágosodásszerű élményekre. Sokkal nehezebb azonban e látásmód megtartása a hétköznapi élethelyzetekben. A védelmezők feladata épp ezen átmenet megkönnyítése: a saját destruktív érzelmeinkkel szembeni védelem, valamint olyan környezet biztosítása, melyben a meditációban megszületett élmények fokozatosan átszőhetik az élet egészét. Segítségükkel megmenekülünk az üresjáratoktól: minden történés egy lépcsővé válhat szellemi fejlődésünkben.
A védelmezők ábrázolásának is kiterjedt szimbolikája van. A lábuk alatt gyakran látható eltiport emberalakok az egoizmuson és önzésen való fölülkerekedést jelképezik; a nyakukban lógó vagy a fejüket díszítő koponyák pedig a zavarodott, negatív tudatállapotok legyőzését szimbolizálják. Így a védelmezők éppúgy az együttérzés és a tudat tökéletességének a kifejeződései, mint a többi buddhaforma. Nem tőlünk független külső erők, hanem a tudat képességeinek jelképei. A tibetiek úgy tartják, hogy a történelmi Buddha (ahogy a nagy megvalósítók és lámák is) éppúgy tudott védelmező is lenni, mint békét hozó vagy elkápráztató. Mindezen aktivitások jelen vannak a teljesen kibontakozott tudatban, más szóval e formák gazdagsága valójában az emberi tudat gazdagságát fejezi ki.
Tibet nagysága részben abban rejlik, hogy ezer éven át őrizte és ápolta a tudat természetére vonatkozó tanításokat. Ezek azonban a tibetiek szerint nem egyetlen ország vagy kultúra kincsei, hanem az emberiség egyetemes tudásának részei. A céljuk egyedül az, hogy boldogabb és teljesebb életet élhessünk, itt és most.