Az erdélyi Kőrösben születik, apja székely határőrkatona, gyermekéveit a faluban tölti.
1799. ősze – 1819. november: Tanulóévek
1799-1815. A nagyenyedi Bethlen kollégium növendéke.
1815. július Ígéretet tesz, hogy papi pályán marad, majd útlevelet kér és Göttingenbe indul.
1816-1818. A göttingeni Georg-August egyetem teológiai fakultásának növendéke. Itt megismerkedik az orientalisztikai szakirodalommal.
1819. feb. 20. Visszatér Erdélybe, majd Temesvárra és Zágrábba utazik szláv nyelvtanulmányokat folytatni.
1819.nov.23-1823. június 17 Vándorúton Ázsiában
1819. nov. 23. Útnak indul Nagyenyedről Ázsiába. Többé nem látja hazáját.
1820. febr.-okt. Alexandria, Larnaca, Bejrút és Bagdad érintésével Teheránba ér. Itt fél évig marad. Megtanul perzsául, gyakorolja az angolt. 1821. március 1-én örmény (keresztény hitű kereskedők Ázsia-szerte) ruhában ismét útra kel. Ettől kezdve eltűnik az európaiak szeme elől (1825 márciusáig!), mivel olyan tájakon halad, melyek a brit (egyben európai) diplomáciai képviselet számára is ellenőrizhetetlenek.
1821. ápr. 18. – 1822. jan. 6. Meshed és Buhara érintésével Kabulba, Afganisztán fővárosába érkezik, és hamarosan átkel a híres Haibár (Khyber) szoroson, s ezzel indiai földre lép, ahol Pesavar, Ravalpindi az útirány.
1822. márc.-jún. Lahor és Szrinagar, Kasmír fővárosának érintésével áthalad a Zodzsi hágón, s ezzel tibeti földre lép. Merőben ismeretlen vidék (Himalája) és kultúra (tibeti buddhizmus) övezi útját. Leh városába érkezik, amely a tibeti műveltség nyugati országának, Ladakh-nak a fővárosa.
1822. június 9. Leh – Innen vezet az egyik karavánút Jarkend felé (Kardung-hágó, Nubra-völgy, Karakórum-hágó). Egy hónapig vár útitársakra, pénze is elfogy, elhatározza, hogy visszafordul Lahorba, egykori útitársaihoz indul.
1822. július 16. Sorsdöntő találkozás W. Moorcroft brit-indiai kormányügynökkel. Rábeszélésére Kőrösi Csoma vállalkozik a tibeti kultúra feltárására. Moorcrofttal visszamegy Leh-be (augusztus26), majd kéthavi tartózkodás után felkerekednek (október vége) és Szrinagarba mennek (november 26), ahol majd félévet tölt.
1823. március 24. Szabályszerű szerződést köt egy tibeti nyelvtan és szótár készítésére. Csoma immár fizetséggel és ajánlólevelekkel indul útnak és ér harmadízben Leh-be, ahol 3 hétig készül fel a zanszkári utazásra.
1823. június 17 – 1830 vége: Tibeti buddhista kolostorokban
1823. június 17. Megindul a zanszkári hegyekbe.
1823. június 26. Megérkezik Zanglába, ahol a leh-i királyi udvar bizalmi embere, Szangye Puncog fogadja, akit Csoma mindvégig csak mint “a láma” emleget. A zanglai kolostorban több, mint egy évig dolgoznak.
1824. okt. 22. A Szingo-hágón át Lahulba, onnan a Rohtang-hágón át Kuluba ér, s ezzel elhagyja a “hegyi bérceket”.
1824. nov. 26. Szabathuba ér, ahol a brit határőrparancsnok C.P.Kennedy fogadja. Ők nem ismerik Moorcroft-tal való kapcsolatát, így kivizsgálják ügyét: ekkor írja részletes beszámolóját 1825. január 28-án, mely fontos életrajzi adatait tartalmazza, s újabb megbízatást kap. A kényszerpihenő fél évig tart.
1825. június 6. Visszaindul tibeti gyűjtőmunkájára. A Szatledzs-völgyből Szpitibe megy, onnan a Kunzam-hágón át érkezik Lahulba, s onnan Zanszkárba veszi útját.
1825. aug.12. A láma faluját, Tethát eléri, ő azonban nincs otthon,s csak november 10-én kezdenek újra dolgozni Puktal  kolostorában. Újabb egy évet tölt itt, de most a láma többször is magára hagyja, így a munkában visszamarad. 1826 októberében indul útnak.
1827. január Szabathuba ér, ahol ismét fél évet kénytelen tölteni, mivel csak ekkor kap újabb megbízatást (és fedezetet). Június végén indul útra, most a Szatledzs völgyében lévő Kanam kolostorba igyekszik.
1827. augusztus Megérkezik Kanamba, ide érkezik “a láma” is, akivel most zavartalanul dolgoznak 3 évig. Neves látogatóik is vannak V. Jacquemont francia utazó és Gerard doktor személyében. 1830 júniusában “a láma”elbúcsúzik tőle, s többé nem is találkoznak. Csoma novemberben hagyja el Kanamot, ahol nemcsak a szótárt és nyelvtant fejezte be, de a 325 kötetes kánont is kivonatolta – többek közt.
1830 vége Immár harmadszor ér Szabathuba, ahol végre kedvező hírek fogadják: várják Kalkuttában, a Bengáli Ázsiai Társaság tudós műhelyében. Gazdag málhájával valószínűleg az ún. Nagy Törzs Úton halad Kalkutta felé.
 1831. május 5 – 1842 : Kalkutta, a Bengáli Ázsiai Társaság
1831. május .5 Megérkezik Kalkuttába, Brit-India kormányzóságának székhelyére, ahol támogatásban részesül a Bengáli Ázsiai Társaságnál.
1832 Megjelenik a Társaság tudományos folyóiratának (Journal of the Asiatic Society of Bengal) első száma, benne Kőrösi Csoma első cikke. Kisebb tanulmányai folyamatosan itt jelennek meg: 1840-ig 13 cikk.
1832. ápr. 30. Kézhez veszi hazája országos gyűjtésből származó pénztámogatását, mely feléleszti benne eredeti célkitűzését.
1832. dec. 26. A Társaság titkára jelenti, hogy Csoma nyomtatásra kész kéziratai elkészültek: szótár, nyelvtan, terminológiai szótár. Hamarosan megkezdődnek a munkák a kalkuttai baptista nyomdában.
1833. nov. 15. A Magyar Tudós Társaság külső tagjául választja. Az oklevelet 1835. szept. 30-án kelt levelével küldi Döbrentei titoknok.
1834. január 5. A Társaság titkára, J. Prinsep jelenti a Főkormányzóságnak, hogy Csoma szótára és nyelvtana elkészült.
1834-36 Guláb Szingh dzsammui fejedelem (a szikh Randzsit Szingh vazallusa) megtámadja és meghódítja Ladakh-ot, ahol Csoma 7 évet töltött.
1834. február A szótár napvilágot lát: Essay towards a Dictionary, Tibetan and English. Prepared, with the assistance of Bandé Sangs-rgyas phun-tshogs, a learned lama of Zansgskar, by Alexander Csoma de Kőrös. Siculo-Hungarian of Transylvania. Calcutta 1834, p.351.
1834. feb. 6. A Bengáli Ázsiai Társaság tiszteleti tagjául választja.
1834. december A nyelvtan is megjelenik: A Grammar of the Tibetan Language, in English. Prepared, under the patronage of the Government and the auspices of the Asiatic Society of Bengal, by Alexander Csoma de Kőrös. Siculo-Hungarian of Transylvania. Calcutta 1834. [Az Appendixben (pp.146-204) 5 kisebb tanulmány, és egy kőnyomatos illusztráció a tibeti írásról (pp.1-40).]
1835. január Csoma műveiből 25-25 példányt küld haza, magyarországi és erdélyi szétosztásra. (Az elosztás 1836. januárjában a Magyar Tudós Társaságnál történik.) Külön is küld könyveiből Göttingenbe, Klaprothnak Párizsba.
1835. júl. 18. Levelek és pénzküldemények a Magyar Tudós Társasághoz és a Nagyenyedi Kollégium professzoraihoz. (1836. februári keltezéssel visszaigazolják.)
1835. dec. 14. Útra kel Felső-Bengálba: Malda, Dzsalpaigur, Titalja. A bengáli és szanszkrit nyelveket tanulmányozza.
1836 Megjelenik 200 oldalas tanulmányának első része a Kandzsurról (már 1831. szeptember 4-én leadta): Analysis of the Dulva, a portion of the Tibetan Work entitled the Kah-gyur by Alexander Csoma de Kőrös, Siculo-Hungarian of Transylvania: Asiatic Researches Vol 20, Part I (Calcutta 1836), pp.41-93.
1837. dec. Visszatér Kalkuttába. Tanulmányai eredményéről még csak utalást sem tesz, ami mutatja, hogy csalódott feltételezéseiben (magyar-szanszkrit nyelvhasonlítás).
1838. május 1. Az Ázsiai Társaság főkönyvtárosa lesz (1841. május 3-ig tölti be).
1839 Megjelenik Buddha életéről szóló tanulmánya: Notices of the Life of Shakya, extracted from the Tibetan Authorities, by Alexander Csoma de Kőrös, Siculo-Hungarian of Transylvania: Asiatic Researches Vol 20, Part II (Calcutta 1839), pp.286-317.
Megjelenik Kandzsur-tanulmányának második része: Analysis of the Sher-chin, P’hal-ch’en, Dkon-séks, Do-dé, Nyáng-dás and Gyut. Being the 2nd, 3rd, 4th, 5th, 6th, and 7th divisions of the Tibetan Work, entitled the Kah-gyur by Alexander Csoma de Kőrös, Siculo-Hungarian of Transylvania: Asiatic Researches Vol 20, Part II (Calcutta 1839), pp.393-585.
Megjelenik Tandzsur tanulmánya: Abstract of the Contens of the Bstan-hgyur, by Alexander Csoma de Kőrös, Siculo-Hungarian of Transylvania: Asiatic Researches Vol 20, Part II. (Calcutta 1839), pp. 553-585.
1839 vége Tibetisztikai magánkönyvtárát S.C. Malannak  ajándékozza, aki azt magával viszi Angliába. (1884-ben a Magyar Tudományos Akadémiának ajándékozza.)
1842. feb. 9. Útnak indul: Szikkim és Lhásza az úticél.
1842. márc. 24. Dardzsilingbe érkezik, ahol A. Campbell fogadja. Hamarosan megbetegszik.
1842. április 11. Itt huny el. A helyi protestáns temetőben helyezik örök nyugalomra. 1844-ben az Ázsiai Társaság síremléket állít neki, melyre 1910-ben a Magyar Tudományos Akadémia és szülőfaluja emléktáblát helyez.
 Emlékezés
1855, 1856 Megjelenik posztumusz tanulmánya: A brief Notice of the Subjasita Ratna Nidhi of Saskya Pandita with extracts and translations: JASB XXIV (1855) pp. 141-165; XXV (1856), pp. 257-294 (A. Campbell gondozásában).
1884 Születése 100. évfordulóján Duka Tivadar megírja életrajzát, mely 1885-ben magyarul is megjelenik.
1910, 1916, 1944 Megjelenik Kőrösi Csoma posztumusz monográfiája: Sanskrit-Tibetan-English Vocabulary, being an edition and translation of the Mahavyutpatti, Part I-II ed. Denison Ross, Calcutta 1910, 1916; Part III. ed. R.Ch.Chatterjee, Calcutta 1944, Memoirs of the Asiatic Society of Bengal Vol. IV. pp. 1-390.
1912 Megjelenik a JASB-ban közölt cikkeinek gyűjteményes új kiadása: Tibetan Studies, ed. Denison Ross, Calcutta 1912, pp. 1-172.
1976 Megjelenik az Alexander-könyvek fakszimile-kiadása: Tibetan Compendia written for Csoma de Kőrös by the Lamas of Zans-dkar, ed. J. Terjék. New Delhi 1976, Sata-pitaka Series, Vol. 231.
1984 Megjelenik összes műve: Collected Works of Alexander Csoma de Kőrös, Vol I-IV, Budapest 1984.,
ed. J.Terjék.

 

Összeállította: [TJ]