Kőrösi Csoma Sándor két magas szintű kultúra kapcsolatának egyik fontos láncszeme.
A székely ifjú hazája eredetének titkát megtalálni vágyva indult a nagyvilágba. Hosszú zarándokútján az őshaza nyomai ugyan homályba vesztek, de felfedte a Himalája hegyfalai között Tibet kincsét, Buddha nemes tanításait. Nemcsak szótárt készített, hanem részletesen kiírta egy ladakh-i kolostor könyvtárának 300 fadúc nyomatú könyvét, köztük a gyógyászatról és a kozmológiáról szólót. Sokáig várták földijei Kőrösi Csomát, és ha maga nem is, de feltárt szellemi kincsei végre hazatértek.
Magyarságkutató és nyelvész volt, az első tibeti-angol szótár megalkotója. Hét évet töltött egy nyugat-tibeti kolostorban, ahol a Buddha tanításait tartalmazó Kangyurt katalogizálta. Kőrösi Csoma mély érdeklődést tanúsított a buddhizmus iránt.
Kérdéseire láma barátja tibetiül, írásban adott választ. Kőrösi Csoma ezeket a válaszokat két nagy könyvbe rendezte. A válaszok „Szkender béghez” szóltak. Kőrösi Csoma ezt a nevet használta utazásai során. Jelentés: Sándor úr. A gyűjteménye ezért kapta az „Alexander-könyvek” elnevezést, amely az UNESCO védelmét élvezi.
E kiállítással mondunk köszönetet fáradtságot nem ismerő törekvéséért.